A gyorsulási sportág olyan sport, melyben bármilyen technikai eszközzel, különféle közegben kerül összemérésre
a versenyzők pszichikai és fizikai állóképessége. A nemzetközi és hazai sportjog megfogalmazása és értelmezése
szerint mindazon versenyformák, melyeknél azonos játékszabályok betartásával kell a sportfeladatot teljesíteni
egyazon sportághoz tartozónak kell tekinteni. A gyorsulás tekintetében a sportág jellegét nem a sportfeladat
teljesítéséhez igénybe vett technikai eszköz határozza meg. A gyorsulási versenyzés két jármű közötti párhuzamos,
egyenes pályán történő versenyzés, ahol a teljesítendő táv szabott. A világszerte elfogadott standardok negyed
vagy nyolcad mérföld, de a sportfeladat teljesítéséhez igénybe vett technikai eszköz teljesítő képességéhez mérten
a versenytáv lehet hosszabb, vagy rövidebb is. Egy gyorsulási rendezvény hasonlóan épül fel, mint egy labdarúgó
bajnokság – egy-egy forduló több, két jármű közti futamból áll. Mindebből következően teljesen mindegy milyen
elnevezést adnak egy adott technikai sportversenynek, ha a sportversenyben a teljesítendő versenyfeladat a fentiekben
megfogalmazott kritériumokat teljesíti, akkor az adott sportversenyt a gyorsulási sportághoz tartozónak kell tekinteni
függetlenül attól, hogy milyen közegben (földön, vízen, levegőben), illetve milyen technikai eszközzel teljesítik a
feladatot a versenyzők. A gyorsulási versenyzés 2006. március 26.-i keltezéssel, 64071 nyilvántartási számon, a
11.Pk.60.013/2006/4. számú bírósági végzéssel vált önálló sportággá Magyarországon.
Nevezés a versenyekre A versenyen való részvételre feljogosító okmány a versenyengedély. Ennek két fajtája van, az alkalmi és az éves versenyengedély. Az alkalmi versenyengedély maga a nevezési lap, melynek kitöltésével és a sikeres gépátvétellel kapja meg a jogot a nevező a versenyzésre. A többi sportághoz hasonlóan a gyorsulási versenyeken is díjhoz kötött a nevezés. A nevezési díj az alkalmi és az éves versenyengedély esetében különböző, mivel alkalmi versenyengedélyt a gyorsulási versenyzést hobby szinten gyakorlók (ún. amatőr versenyzők), éves versenyengedélyt pedig a bajnokságban profi szinten résztvevő versenyzők kapnak. Az alkalmi versenyengedély a versenyen való részvételre jogosítja fel a versenyzőt, az éves versenyengedély (licenc) pedig különböző plusz szolgáltatásokat és juttatásokat is biztosít (pl. pénzdíjat). Mindkét esetben a nevezési lap kitöltése után meg kell felelnie a járműnek egy előzetes gépátvételi vizsgálaton, melyen a szövetség sportszakemberei megvizsgálják, hogy a jármű a biztonsági feltételeknek megfelel-e. Vizsgálják a futómű, kormányszerkezet állapotát, övek, akkumulátor rögzítettségét, gumik állapotát, stb. A sikeres gépátvételt követően a versenyző befizeti a nevezési díjat és már kezdheti is a versenyzést. Sikertelen gépátvétel esetén, csak a felmerült hiba kijavítása után kap engedélyt a versenyző a versenyzésre. A versenyen csak a gépátvételen átvett és megjelölt gumikkal lehet részt venni, rajthoz állni, ezért a gépátvételen be kell mutatni azokat a kerekeket, melyekkel versenyezni kíván a nevező. Ha olyan kereket kíván használni a versenyző, mely nevezéskor nem került bemutatásra (pl. időjárás változás, defekt, stb), akkor a használni kívánt kerekeket csak a gépátvételen történő bemutatása és azok megfelelése után használhatja a versenyző. A kvalifikációs futamok lezárását követően a versenyzőknek külön regisztrálnia kell magukat a döntőre. Mivel kategóriánként csak az első nyolc legjobb időt futott versenyző kerül a döntőbe, ezért a versenyző a timeslip bemutatása mellett regisztrálhat. A regisztráció a nevezési-gépátvételi sátornál történik, melynek nyitó és záró időpontjáról a kihangosítás tájékoztatja a versenyzőket.
|